Programozóként már több lehetőséget is megnéztem, hogy hogyan tudnék Androidos alkalmazást fejleszteni. Az egyik ilyen lehetőség az Eclipse volt, de -szerintem- ez is katasztrófa. Pont annyira lehet vele küzdeni, mint a jegyzettömbben PéHáPés hibát keresni.
Most volt módom egy rövid pillantást vetni a Google fejlesztette App Inventor nevű rendszerre. Kicsit meg is örültem, de hamar el is szált ez a boldogság, mert sajnos ez a környezet még nagyon béta szintű. Igaz, nagyon ígéretes is, és talán túlságosan is felhasználóbarát. Egyáltalán nem fejlesztőknek szánták, és a nagyobb dolgokat biztos le kell programozni benne (bár, hogy hogyan, azt még nem derítettem ki).
Már minden rendes fejlesztői környezetben alap, hogy kontrollokat (beviteli, jelölgetős, stb.) tudunk a felületre pakolászni. Az igazi kihívást -természetesen- a kontrollok eseményeinek leprogramozása jelenti. Ezért fontos követelmény még a kódnak a szerkesztése (de még a generálása is), amihez a fejlesztői eszköz nagyban segítséget kell, hogy adjon. Na, ez az, amit a legtöbb környezetben nagyon elszúrnak.
Bár nagyon kevés kontrol van, meglepetést nem okozott az App Invertor kontroll dobálós felülete. Mondhatni olyan, mint a többi. Azonban a kontrollok mögöttes kódjának megírása merőben különbözik az eddigi programozói tevékenységtől. Olyan, mintha puzzle-lel játszanánk blokkdiagrammosdit, meg egy kicsi Jackson ábrásat. Az ötlet remek, azonban, ami az előnye az a hátránya is. El nem tudok képzelni olyan programozót, aki inkább puzzle-ből épít “ha” feltételt. A bonyolult eljárásokról nem is beszélve. Aztán ott a probléma, hogy mi van, ha egyéb adatbázisszerverhez akar csatlakozni a felhasználó, vagy ha “élő háttérképet” akar készíteni, hogy a többiről ne is beszéljünk.
Rengeteg fejleszteni valója lesz a Google-nek, hacsak nem a gyerekeknek akar programozási ismereteket oktatni ezzel a szoftverrel (nem lebecsülendő!).
Link
App Inventor
A tegnap estét a Fészek Művészklubban töltöttem el. Az előadáson Ócsai Annamária és Bognár Szabolcs operettekből adott elő darabokat. Én remekül éreztem magamat, és ha a tapsok alapján állítok fel statisztikát, akkor szerintem a közönség is nagyon meg volt elégedve a Bogár Zsófia által zongorán kísért előadással.
Részletek a művekből:
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Kálmán Imre: Marica grófnő
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya
Jacob Gade: Jalousie (Féltékenység)
Lehár Ferenc: Giuditta
Kálmán Imre: A bajadér
Johann Strauss: A cigánybáró
Kacsóh Pongrác: János Vitéz
Huszka Jenő: Lili bárónő
Megj.: A darabtól függetlenül drága előadást láttam péntek este. Míg én odabent csendesen fotóztam, addig a kedves Mikulás is meglátogatta az autómat, és helyezett rá ajándékot, csomagot. 
Ki a fene gondolta, hogy hat után egy eldugott utcában kell fizetni a parkolásért.
Happy is velem volt, sőt sokat segített is a katicafotózáson. Készített néhány képet arról is, hogy hogyan készültek a fotók. Köszönet neki!
Hozzászólások